Az ember életének az egyik legnagyobb eseménye, legnagyobb állomása, amikor férjhez megy. Megváltozik benne valami, még ha nem is tudja megmondani hogy mi. Szorosabb és komolyabb lesz a kapcsolat, akárhány éve is rójják már együtt az utat az újdonsült férjjel. És hát persze nem beszélve az esküvő szervezéséről, magáról a nagy napról, és ami nekem kifejezetten nagy élmény volt, a lánybúcsúról.
Nem egy szokványos lánybúcsúm volt ivással és sétálgatással az emberek között, mindenféle szexuális dolgok árulásával és pénzgyűjtéssel, hanem elmentünk a barátnőimmel egy egész hétvégére a Balaton partra, hiszen imádjuk, és ott eltöltöttünk egy tényleg teljesen nyugodt és pihenős, lazulós hétvégét koktélokkal, sétahajókázással, egyszóval hihetetlen jól éreztük magunkat mindenféle kötelező, számomra kellemetlen feladat nélkül. Nagyon hálás voltam nekik, hogy meghallották ezt a vágyamat, mert bár arra sem mondtam volna nemet, hogy egy szokványos lánybúcsút tartsunk, hiszen megszervezték és dolgoztak vele, de így volt ez számomra tökéletes és tényleg mindenki egytől egyig fel is töltődött ez alatt a hétvége alatt.
Három dolgot kaptam tőlük ajándékba, mely mindhárom igazán kedves lett a szívemnek, egy harisnyakötőt, amit viselhetek majd a nagy napon, egy fátylat, amit megvettek nekem a szalonban a hátam mögött, még én gondolkodtam azon, hogy legyen-e egyáltalán – és persze utólag úgy döntöttem, hogy majd ha megyek a ruháért megveszem – és egy Balaton vászonkép is ékeskedett a hármasban az életem egyik legboldogabb napjának emlékéül. Azt hiszem, hogy utoljára talán gyerekként töltöttem el ennyire boldog, felhőtlen és gondtalan hétvégét a Balatonon. Ennek pedig legszebb emléke lesz a nappalinkban ez a gyönyörű vászonkép, ami hihetetlen színekben pompázik és gyönyörűen lefesti nagy tavunk szépségét.